Az Otthon Start tervezett kivezetése nem feltétlenül jelent keresletcsökkenést az építőiparban, de átrendezheti, hogy hol, milyen célra és milyen ütemben költenek a háztartások ingatlanokra. Miközben a használt lakások vásárlása veszíthet lendületéből, az új lakások építése és az energetikai korszerűsítések új megrendeléseket hozhatnak. Vajányi László, a RAVAK Hungary cégvezetője és Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a következő időszakban a kereslet összetétele, a finanszírozás feltételei és a háztartások fizetőképessége egyaránt meghatározó lesz.
Nem feltétlenül kevesebb lakás, hanem más összetételű kereslet
Az Otthon Start helyét a tervek szerint 2027-ben a Wekerle Plusz hitelprogram venné át. A bejelentés alapján az új lakások vásárlását és építését továbbra is fix, 3 százalékos kamatozású hitel segítené, a használt ingatlanoknál viszont 5 százalékos kamat és szigorúbb jogosultsági feltételek lépnének életbe. A már megkötött Otthon Start-szerződések érvényben maradnak, az átállás pontos időpontja és részletszabályai azonban még nem ismertek.
A változás egyik legfontosabb következménye a lakáspiaci kereslet átrendeződése lehet. Az új lakások kedvezőbb finanszírozása vonzóbbá teheti az új építésű ingatlanokat, miközben a használt lakások vásárlói közül egyesek elhalaszthatják a döntést, kisebb lakást választhatnak, vagy kevesebbet fordíthatnak a megvásárolt ingatlan felújítására.
„Megítélésünk szerint az Otthon Start tervezett felváltása elsősorban a kereslet összetételét és a döntések időzítését változtathatja meg” – fogalmazott Vajányi László, a RAVAK Hungary cégvezetője.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az új lakások iránti kereslet növekedése önmagában még nem garantál több építkezést. Ehhez megfizethető kínálatra, megfelelő előértékesítésre és a fejlesztések finanszírozhatóságára is szükség van. A bizonytalanabb beruházások elindítása eltolódhat, miközben a már folyamatban lévő építkezések továbbra is munkát biztosíthatnak a kivitelezőknek.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szintén a kereslet átrendeződésére számít, ugyanakkor úgy látja, az új lakások kedvezőbb finanszírozása ösztönözheti a fejlesztések elindítását. Ebben az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa fenntartása is szerepet játszhat.
A szakértő szerint a támogatott kereslet mellett a lakáskínálat bővítésére is szükség van. Ha a kereslet élénkülését nem követi elegendő új lakás, a lakásárakra nehezedő nyomás is fennmaradhat.
Az építőanyag gyártók számára új lehetőségek nyílhatnak
A lakásépítések és a felújítások változó súlya az építőanyagok piacán is éreztetheti a hatását. Az új lakások építése a hidegburkolási, vízszigetelési és egyéb építési termékek iránt teremthet keresletet, míg az energetikai korszerűsítések elsősorban a hőszigetelési rendszerek és a felújításhoz kapcsolódó megoldások piacát élénkíthetik.
A Mapei mindkét területen lehetőségeket lát. Markovich Béla szerint a felújítási piac akár hamarabb is lendületet kaphat, hiszen ezek a munkák általában rövidebb előkészítést igényelnek, mint az új lakóépületek fejlesztése. Az új lakások kedvezőbb finanszírozása kezdetben elsősorban az érdeklődést és az előértékesítéseket növelheti, a tényleges építőipari megrendelésekre gyakorolt hatás később jelentkezhet.
A RAVAK tapasztalatai alapján ugyanakkor a lakásvásárlások alakulása közvetlenül érintheti a fürdőszobai termékek piacát is. A tulajdonosváltás sok esetben a fürdőszoba korszerűsítésének időszaka, ezért, ha kevesebben költöznek, vagy a vásárlók nagyobb hitelterhet vállalnak, a felújításokra fordítható összeg is csökkenhet.
„Ha a vásárlók többet költenek hiteltörlesztésre, kevesebb pénzük maradhat szaniterekre, csaptelepekre, zuhanymegoldásokra és fürdőszobabútorokra” – mutatott rá Vajányi László.
A RAVAK ezért erősödő árérzékenységre és hosszabb vásárlási döntésekre számít. Egy teljes fürdőszoba felújítás helyett többen csak a legszükségesebb berendezéseket cserélhetik le. A javítások és az elhasználódott termékek pótlása stabilabb keresletet biztosíthat, míg az elsősorban esztétikai célú korszerűsítések könnyebben elhalaszthatók.
Ez a különbség az építőipar egészében is fontos: nemcsak az számít, hogy hány lakás épül vagy cserél gazdát, hanem az is, hogy a beruházók és a háztartások mekkora összeget fordítanak ténylegesen építési és felújítási munkákra.
Az energetikai felújítások ellensúlyozhatják a lassulást?
A lakáspiaci változások mellett az energetikai felújítási program kibővítése új lendületet adhat a korszerűsítési piacnak. A bejelentett konstrukció országosan elérhető, legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos hitelt és energiamegtakarításhoz kötött támogatást helyez kilátásba. A támogatás és a kedvezményes finanszírozás együttesen olyan beruházásokat is elindíthat, amelyeket a tulajdonosok korábban pénzügyi okokból halogattak.
Markovich Béla szerint a program egyszerre szolgálhatja az építőipari kereslet élénkítését és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását. „Úgy gondolom, hogy a felújítási program nem csupán ellensúlyozhatja az esetleges lassulást más piaci területeken, hanem önálló növekedési lehetőséget is teremthet” – hangsúlyozta a Mapei Kft. ügyvezetője.
A lehetőség nagyságát a finanszírozási feltételek is befolyásolják. Markovich Béla a Mapei 2026-os reprezentatív kutatására hivatkozva elmondta: a 18-65 éves lakosság 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást vagy más ingatlanberuházást, további 25 százalékuknak pedig nagy anyagi nehézséget jelentene. A támogatás ezért olyan háztartások számára is elérhetőbbé teheti a korszerűsítést, amelyek önerőből nem tudnák megvalósítani azt.
A program tényleges hatása azonban a feltételek mellett az ügyintézés gyorsaságán, a finanszírozás kiszámíthatóságán és a kivitelezői kapacitásokon is múlik. A támogatás akkor hoz valódi többletkeresletet, ha korábban elhalasztott munkák indulnak el, nem csupán a már egyébként is tervezett felújítások valósulnak meg kedvezőbb feltételekkel.
A korszerűsítések élénkülése ugyanakkor nem minden termékcsoport számára jelent automatikusan azonos mértékű növekedést. Vajányi László szerint a fürdőszobai termékek piacán az energetikai program hatása csak részleges lehet, hiszen a hőszigetelés vagy a nyílászárócsere önmagában nem feltétlenül jár szaniter- és bútorcserével. Egyes háztartások összevonhatják a munkákat, mások viszont minden rendelkezésre álló forrásukat az energetikai beruházásra fordíthatják, és későbbre halaszthatják a fürdőszoba felújítását.
A kiszámíthatóság lesz a következő évek egyik kulcskérdése
A következő egy-két évben a szakértők eltérő ütemű, szegmensenként változó piaci folyamatokra számítanak. A folyamatban lévő építkezések továbbra is megrendeléseket biztosíthatnak, a felújítási program pedig új munkákat indíthat el. A lakossági felújítások alakulását ugyanakkor továbbra is jelentősen befolyásolja majd a háztartások jövedelme, megtakarítása és bizalma.
Markovich Béla arra számít, hogy 2027 első felében még visszafogott maradhat az építőipar teljesítménye, az év második felétől azonban fokozatos élénkülés kezdődhet. A kilátásokat az állami és vállalati beruházások, a támogatási programok indulása, valamint a nemzetközi gazdasági környezet is befolyásolhatja.
A tartós növekedéshez azonban nem elegendő a kereslet ösztönzése. Az építési engedélyezés egyszerűsítése, a gyorsabb ügyintézés és a kiszámítható támogatási feltételek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fejlesztők bátrabban indítsanak új projekteket.
Vajányi László szerint a vállalatok számára a ténylegesen elindult, illetve a belső szerelési szakaszhoz közeledő építkezések adnak pontosabb képet a várható megrendelésekről, mint önmagukban az építési engedélyek. A RAVAK cégvezetője a több évre előre látható támogatási feltételeket, az egyértelmű átmeneti szabályokat és a gyors ügyintézést is fontosnak tartja.
Az Otthon Start kivezetésének végső hatása tehát nem egyetlen piaci mutatón mérhető majd. Az új lakások építése, a használt ingatlanok forgalma és az energetikai felújítások eltérően reagálhatnak a változásokra. Az építőipar számára az jelentheti a legnagyobb lehetőséget, ha az új beruházások és a korszerűsítések egymást kiegészítve teremtenek munkát, ehhez azonban kiszámítható szabályozásra, megfizethető kínálatra és a háztartások számára is elérhető finanszírozásra lesz szükség.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal