A falusi csok új lendületet adhat az épület-energiahatékonyságnak

Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha ebben az ütemben haladunk, akkor több mint 80 évig tart majd, amíg az energiahatékonysági szempontból elavult 1,5-2 millió magyar családi ház hőszigetelése megtörténik. A szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation szakértői szerint az alacsony épületfelújítási és energiahatékonysági mutatókat azonban nagymértékben javíthatja, hogy a mostantól elérhető falusi csok épületfelújításra is igénybevehető.

A 4,5 milliós magyar lakásállományból mintegy 2,1 millió ingatlan társasházi lakás, 2,4 millió ingatlan pedig családi ház. Az elmúlt 15 évben ezen ingatlanok energetikai célú korszerűsítésére elérhető támogatások 40%-át a társasházi lakások tulajdonosai vehették igénybe, és csak a források 2,5%-a célozta a családi házak korszerűsítését, nyílászárócseréjét és szigetelését, pedig a szigetelőanyag gyártó elemzése szerint ezek az épületek emésztik fel a fűtési célú energia 80%-át.

A korszerűsítést célzó források egyenlőtlen eloszlása miatt a 2,1 millió lakásból körülbelül 567 ezer, a 2,4 millió családi házból viszont alig több mint 480 ezer ház szigetelt, és ezek is jellemzően 1990 után épültek. Az állomány kétharmadát kitevő, 1960 és 1990 között épült mintegy 1,5-2 millió ház ugyanakkor nem, vagy csak részlegesen szigetelt, ezért kétszer-háromszor több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy korszerű nyílászáróval, naprakész gépészettel rendelkező, a homlokzatán és mennyezetén szigetelt ház.

A Knauf Insulation szakértői szerint, az új ingatlanok építésének munkaerő-elszívó hatása miatt az elmúlt években csökkent a felújítások száma. Ebben az évben mindössze 20-25 ezer családi ház felújítása várható. Ráadásul a felújítások is területileg egyenlőtlen eloszlásban történnek. Kétharmaduk Pest megyében, Budapesten, Győr térségében és a megyeszékhelyeken, és mindössze egyharmaduk kistelepülések és falvak ingatlanjain.

„A most induló falusi csok nagymértékben javítja majd a hazai családiház állomány energiahatékonyságát, mivel pont a kistelepüléseken és a falvakban található családi házakra vehető igénybe, amelyeknek alig tizede szigetelt” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Mivel a jól kivitelezett szigetelés akár 50%-kal is csökkentheti az épület fűtésienergia igényét, így rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő minőségű legyen, és hogy az épület energiahatékonysági szabályok ne csak az újépítésű ingatlanokra, de a felújításokra is vonatkozzanak” – tette hozzá a szakember.

A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20%-a szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80%-a, az 5 millió lengyel ház 59%-a, a 800 ezer szlovák családi otthon 35%-a, az 1,5 millió cseh ház 25%-a kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.

Az alkalmazott szigetelés minőségét és vastagságát tekintve is elkezdtünk a felzárkózást. Amíg a családi házak homlokzati szigeteléséhez alkalmazott szigetelőanyagok átlagos vastagsága Ausztriában 15-20 cm, Csehországban 16 cm, Szlovákiában 14-16 cm, Lengyelországban csak 9-10 cm, addig Magyarországon jellemzően 12 cm. Ez a vastagság 5 éve még csak 8 és 10 cm közt volt, vagyis jelentős előrelépés tapasztalható ezen a téren, de a cél a hazai homlokzati hőszigetelések esetében a 15 cm vastagság lenne.