Légtömör passzívházak

A passzívházakat bemutató sorozatunkban most kevésbé ismert fogalmat, a légtömörséget mutatjuk be. Több okból is fontos a légtömörség, egyrészt épületszerkezeti károk kerülhetők el vele, másrészt nem szökik ki a hő az épület résein. Azonban nem csak a passzívházak, hanem minden épület esetében jelentős a légtömör kialakítás.

A nem kellően légtömör szerkezeti elemeken keresztül meleg, nedves levegő áramlik ki az épületből. Ilyenkor a hideg szerkezeti elemeken jelentős páralecsapódás történik, és ez okozza építészeti károk nagy részét. Gondos, légtömör építéssel lehet megelőzni, hogy sok nedvesség jusson az épületszerkezetbe. A légtömörséget az építés során kell kialakítani, mert utólag csak teljes körű felújítás során lehet légtömörré tenni az épületet.
A légtömörség nem csak a passzívházak építése során jelentős, mert minden épületben fontos, hogy a páralecsapódás ne tegye tönkre az épületszerkezetet.

A légtömörség tervezése

Az első lépés a tervezés, a légtömör buroknak az egész fűtött teret megszakítások nélkül kell körülvennie.

• Minden a külvilággal érintkező épületrésznél meg kell határozni, hogy a rétegrend mely eleme a légtömör, így például a tetőszerkezetben az OSB-lap, a falazott falon a belső vakolat, a pince és a földszint között a betonfödém.
• A második lépésben azt kell megtervezni, hogy a légtömör rétegek találkozásuk mentén hogyan lesznek tartósan légtömören összekötve. Fontos: nem elég például az ablakkeretet a falhoz hozzákapcsolni, ugyanis a falazat nem légtömör. A keretet a fal légtömör rétegével, a belső vakolattal kell tartósan légtömören összekapcsolni. Ezt a kapcsolatot vakolható ragasztószalaggal vagy vakolható léccel lehet kialakítani.
• A harmadik lépésben a szükséges áttöréseket kell megtervezni, ilyenek az elektromos vezetékek és csövek, amelyek a pincefödémen áthaladva eljutnak a kültéri konnektorokhoz vagy a tévéantenna vezetékei. Ezen áttöréseket légtömör lezárásaira már léteznek minősített és kipróbált megoldások, légtömör ragasztószalagok.

A légtömörség és a hőszigetelés

Mindkét tulajdonság fontos, de egymástól független. A hőszigetelő anyagok általában nem légtömörek, így erre külön gondot kell fordítani. A faszerkezetek esetében farostlemezt, vakolt falak esetében maga az összefüggő vakolat biztosítja a légtömörséget.

• A hőszigetelés nem feltétlenül légtömör: például a kókuszszövet-szigetelésen, a befújt cellulózszigetelésen vagy az ásványgyapottáblán át lehet fújni a levegőt. Az egyedüli szigetelőanyag, amely egyidejűleg légtömör is, a habüveg.
• És fordítva, a légtömör anyag általában nem jó hőszigetelő, például az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de nem hőszigetel.

A légtömörséget nem szabad a diffúziós zártsággal összetéveszteni: az olajpapír például légtömör, de diffúziósan nyitott. Az általános belső vakolat (gipsz, mész-, cementvakolat vagy szálerősített agyagvakolat) is elég légtömör, mégis diffúziósan nyitott.

Mérés

Az épület légtömörségét Blower-Door készülékkel mérik. Az építkezés során a mérést kétszer ajánlott elvégezni. Egyszer szerkezetkész állapotban, amikor még könnyen lehet javítani, egyszer pedig az átadás előtt. A bejárati ajtóba légtömör keretet helyeznek ventillátorral, amelyet összekötnek nyomáskülönbség-mérővel és számítógéppel. A rendszer méri, hogy 50 pascal nyomáskülönbség mellett, az épület légtérfogatához viszonyítva mennyi levegő szökik el. A résráta (n50) hagyományos háznál 3,0 h-1 (1 per óra), szellőztető rendszer mellett 1,5 h-1, passzívházban pedig 0,6 h-1 értéket nem haladhatja meg. Ezek Magyarországon ma még csak irányértékek, a törvényi szabályozás még nem írja elő követelményként. Minden építtetőnek javasolt, hogy az elvárt légtömörségi értéket a kivitelezővel szerződésben rögzítse, majd méréssel bizonyítsa.

Forrás: Debreczy Zoltán, Passzívház Akadémia Kft.