Egy városi stúdió belső udvarait három, egymással összekapcsolódó kis, 2,5 × 2,5 méteres kert alkotja, melyek lépésről lépésre egyre vadregényesebb, zöldebb hangulatot adnak a térnek. Ez a kert mesteri példája annak, hogyan lehet tudatos növényválasztással és térszervezéssel három apró kertből különböző hangulatú „kertmedencéket” alkotni. Az első udvarban két mézalmácska bokor virágzik tavasztól őszig, alatta árnyékot kedvelő páfrányok (Dryopteris wallichiana, Asplenium scolopendrium) és csomós gólyaorrok élnek. A talajt fehér őszirózsa (Eurybia divaricata) borítja – elegánsan szétterülve. A második udvarban érdes levelű (Hydrangea aspera ‘Kawakamii’) csoport ad drámai zöld tömeget, kiegészítve az Anemone ‘Honorine Jobert’-tal, amely nyár végén–ősszel virágzik árnyas helyen. A legbelső, legintimebb udvar trópusi benyomást kelt: örökzöld papírarália (Tetrapanax papyrifer ‘Rex’) hatalmas leveleivel uralja a teret, alatta Dryopteris- és Pulmonaria ‘Leopard' páfrányok alkotnak zöld felületet. A második kertben álló fekete nyírfák különleges törzsük miatt télen is érdekes látvány nyújtanak, körülöttük hortenziák, páfrányok és a szálkafű lágyítja a beton hidegségét.