Egyre többen bérelnek lakást hazánkban, és ha a lehető legjobb lakást szeretnénk kibérelni, akkor sok mindenre kell odafigyelnünk. Írásunkban néhány tanácsot szeretnénk adni a döntés megkönnyítése érdekében.
Mielőtt elkezdünk hirdetéseket nézegetni, érdemes átgondolni, melyek a legfontosabb szempontjaink, milyen legyen a kiadó lakás. Vegyünk elő egy papírlapot, és bal oldalra írjuk fel, mit szeretnénk, milyen legyen (például alacsony rezsijű, világos, csendes, tárolós, nagymamához közeli…), jobb felére azt írjuk, milyen ne legyen a lakás (tetőtéri, szuterén, forgalmas úton lévő, magas feszültségű vezetékhez közeli…). Ezeket a pontokat végig tartsuk szem előtt, ami nem derül ki a hirdetésből, azt telefonon kérdezzük meg, mielőtt feleslegesen kimennénk megnézni.
Egyeztetés telefonon
Először is kérdezzük meg, van-e energetikai tanúsítványa a lakásnak. 2013. január 1-től kötelező az 50 négyzetméter fölötti és évi négy hónapnál hosszabban lakott lakások esetén az energetikai tanúsítvány elkészíttetése. Kérdezzük meg, mennyi a havi rezsi éves átlagban? Mennyi volt tavaly és tavaly előtt a legnagyobb téli fűtésszámla? Ha ezekre nem tudnak, vagy nem akarnak egyenes választ adni, gyanakodhatunk, hogy magas. Gyakran kapjuk azt a választ ilyenkor, hogy „fogyasztás szerint”. Ezzel ne elégedjünk meg, mert bár igaz a válasz, sokszor így kerülik meg a bérbeadók, hogy beszámoljanak a valós számokról. Jelezhetjük már az időpont egyeztetése során, hogy szeretnénk látni két évre visszamenőleg az összes számlát, ha átalánydíjas az elszámolás, akkor az éves elszámoló számlákat is. A tavalyi tél például enyhe volt, az azt megelőző nagyon hideg, a fűtésszámla a duplája is lehetett a tavalyinak. Vegyük figyelembe, hányan lakták eddig a lakást, és mi hányan fogjuk. Rákérdezhetünk, hogy kell-e fizetni a parkolásért a környéken, van-e garázs, van-e lift stb.
Mikor nézzük meg a lakást?
Olyan időpontot egyeztessünk, amikor nappali fénynél látjuk a lakást, és valószínűsíthető, hogy otthon vannak a szomszédok is. Így láthatjuk, mennyire világos, milyen a kilátás, és mennyire hallatszanak át a szomszédból a zajok. Ha az első megtekintés után tetszik a lakás, mielőtt kivesszük, még egyszer nézzük meg egy másik időpontban is, például hétvégén.
Ez is érdekelhet
Apróságok a lakás körül
Amikor már a helyszínen vagyunk, érdemes minden apróságra odafigyelni. Mennyire tűnik biztonságosnak a ház, a környék, zárják-e a kaput, van-e kaputelefon, s ha földszinti a lakás, van-e rács az ajtón, ablakon, és vannak-e olyan szomszédok, akik napközben is otthon vannak? Lakótelepi lakások esetén gyakran látni rácsokat a lépcsőházban is, meg lehet kérdezni, előfordult-e már betörés? Kik a szomszédok? Ha például egy lakás hálószobája közvetlenül a kapu mellett van, amin nincs ajtócsukó, amelyik nem engedi becsapódni az ajtót, akkor előfordulhat, hogy hajnalban arra ébredünk, hogy egy szomszéd becsapja a kaput.
…és megint csak a rezsi
Mivel akár többszöröse is lehet egyik lakás rezsije a másikénak, még akkor is, ha hasonló méretűek, ebben legyünk a legóvatosabbak. Amellett, hogy megnéztük a számlákat két évre visszamenőleg, kérdezzük meg, hány éves a kazán, milyen rendszerű, mikor volt karbantartva, milyen típusú. A régi kazánok fogyasztása többszöröse is lehet az újakénak. Nézzük meg, hőszigeteltek-e az ablaküvegek? Ujjainkat végighúzva az ajtók, ablakok szélein, nézzük meg, jól záródnak-e vagy van-e rés? Ha nem, kérdezzük meg, megcsináltatnák-e a szigetelést vagy ajánljuk fel, hogy megcsináltatjuk, és számítsák be a lakbérbe. Kérdezzük meg, hány évesek a lakáshoz tartozó gépek? A régi hűtőszekrény akár havi háromezer forintnyi áramot is fogyaszthat, különösen, ha gyorsan jegesedik, a régi tévé pedig akár kétezret is havonta. Ha tökéletesen záródók az ajtók-ablakok, hasznos lehet szén-monoxid-érzékelőket fölszereltetni. Figyeljük meg, nyitott ablaknál mennyire hallatszik be a zaj az utcáról, és mennyire csukott ablaknál. Nagyvárosban, forgalmas útvonalon lévő lakásban számoljunk azzal, hogy az utcai ablakokat a nagy zaj- és a légszennyezettség miatt csak hajnalban érdemes kinyitni. A műanyag ablakok nemcsak légmentesen zárnak, de a zajt is jól szigetelik.
Nézzük meg a falakat, szárazak-e mindenhol, nincs-e beázásnak nyoma, nem érzünk-e penész szagot? Benézhetünk a mosogató alá, a mosdókagyló alá, a penészesedés ott is látható. Megfigyelhetjük, nem csöpögnek-e csapok? A csöpögő csap, vagy az észrevétlenül szivárgó vécé súlyos ezrekkel nyomhatja meg a vízszámlát.
Ha találunk javítanivalót, kérjük meg, végezzék el a javításokat beköltözés előtt. Ha tisztasági festést szeretnénk csinálni, kérjünk rá engedélyt, és számíttassuk bele a lakbérbe.
Ha úgy néz ki, magas lesz a rezsi, alkudjunk jelentősen a bérleti díjból vagy ne vegyük ki a lakást.
A szerződés
A szerződést lehetőleg úgy kössük meg, hogy határozatlan időre szóljon, egy-, kéthónapos felmondási idővel. Ez mindkét félnek elegendő szabadságot biztosít. Sokszor fordul elő, hogy legalább egy évre kérik kivenni a lakást, ami a bérbeadó részéről érthető. Mondjuk azonban el a mi szempontjainkat is, például hosszú távon szeretnénk maradni, de még nem tudjuk, mennyire fogjuk jól érezni magunkat, nem tudhatjuk, nincs-e a lakásnak valami olyan hátránya, ami egy megtekintés alkalmával nem derül ki, illetve hozhat az élet váratlan fordulatokat is. Ez persze azt is jelenti, hogy ha a bérbeadó gondolja meg magát egy év előtt, ő is nyugodtan elküldhet bennünket.
Otthon, édes otthon
A legfontosabb azonban, hogy felmérjük: otthon éreznénk-e magunkat a lakásban? Békés, nyugodt-e a környezet, hozzánk illő-e? Ez sokszor nem azon múlik, mennyire szép a lakás, vagy mennyire felel meg a kívánt paramétereknek. Ha nem érezzük jól magunkat egy helyen, akkor se vegyük ki a lakást, ha egyébként mindenben megfelelne.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal