Hőszigetelés panelházakon

A hetvenes években tömegével felhúzott panellakótelepek épületei energetikai szempontból mára meglehetősen elavultnak és gazdaságtalannak minősíthetők. De mint oly sok mindenre, erre is van megoldás: az utólagos hőszigetelés.

• Megoldások
• Vigyázat!

Kevesen tudják, hogy a házgyári panelek és a paneles épületek rossz hőszigetelése elsősorban nem tervezési, hanem konstrukciós és gyártási problémákra vezethető vissza. A szendvics szerkezetbe épített 7-8 centiméter vastag polisztirol vagy ásványgyapot szigetelés a panelszéleken megszakadt, ezért a falszerkezet erősen hőhidas volt. További probléma, hogy a pontatlan gyártósorok hibás elemeket produkáltak, a hőszigetelő réteg eleve károsodott, a pihentetési idő elmulasztása miatt a falelemek felületén a hőáteresztést fokozó hajszálrepedések jelentek meg. Gyakori volt, hogy a hőszigetelő réteg be sem került a panelba vagy maga a cementlé áztatta el. A helyszíni beemelés során a panelszélek sérültek. A szerkezet belső hőszigetelése idővel elöregedett, összeesett.

Megoldások

A panelépületek teljese hőveszteségének 35-40 százalékáért a falak a felelősek, s ennek a hőveszteségnek akár 75-80 százalékát is megtakaríthatjuk a homlokzat hőszigetelésével. A teljes körű felújításnak azonban fontos része a fűtési rendszer és a nyílászárók cseréje. Az első kérdés a hőszigetelő rendszer típusának és vastagságának meghatározása. A legelterjedtebb a polisztirol alapú hőszigetelő rendszerek használata. Legalább 8 centiméteres szigetelésvastagsággal biztosítható a megfelelő fűtési energia megtakarítása. A megfelelően méretezett hőszigeteléssel nemcsak a fűtési energia csökken jelentősen, hanem a falazat hőtároló képessége is jobban kihasználható. Ezért télen magasabb belső felületi hőmérséklet, így kellemesebb lakóklíma biztosítható.

Vigyázat!

Ügyeljünk arra, hogy a bekerülési költségek csökkentése ne menjen a minőség rovására. Gyakori hiba, hogy nem egy komplett hőszigetelő rendszert építenek be, hanem a szigetelést a lehető legolcsóbb és sokszor silány minőségű rendszerelemekből válogatják össze. Így viszont az egyes alkotóelemek nem biztos, hogy együtt jól „dolgoznak”.