Az építőipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág. Törekvések ugyan vannak az ökológiai lábnyom csökkentésére, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a mostaninál komolyabb lépésekre lesz szükség. Számos új lehetőség és módszer jelent meg és úgy tűnik, hogy ez még csak a kezdet. Nem csupán a környezetbarát technológiák terjednek rohamosan, hanem azok a megoldások is, melyek következtében a lakhatási problémák is csökkenhetnek.
Ház a nyomtatóból
Úgy tűnik, hogy a 3D nyomtatás az építészetet is forradalmasítja. Az eljárás számos előnnyel jár: rövidebb építési idő, csökkenő költségek, valamint a komplexebb tervezés lehetősége.
A nyomtatott házak építéséhez különféle anyagokat használnak. Az egyik legelterjedtebb a könnyen kezelhető és tartós, beton vagy cement alapú anyag, de használnak fűrészüzemekben felhalmozott farostot, amit biogyantával kevernek. Egy speciális nyomtatógép segítségével, rétegről rétegre építik fel a házat, melynek így létrehozott falai és szerkezetei masszívak és stabilak.
Egyes projektek műanyag vagy üvegszál erősítésű betont használnak. Az anyagválasztás a projekt specifikus követelményektől és az építési területtől is függ. A legfontosabb szempont mindig a tartósság és a biztonság.
A nyomtatott házak rendkívül tartósak lehetnek. Az anyagok, amelyeket a nyomtatás során használnak, általában ellenállnak az időjárásnak, a környezeti hatásoknak és a kopásnak. Mindez gondoskodik az épület hosszú élettartamáról és hozzájárul a fenntarthatósághoz is.
A 3D nyomtatás, mint építészeti technológia, a hagyományos módszereknél jelentősen környezetkímélőbb, hiszen az alacsonyabb energiafelhasználás és a kevesebb hulladéktermelés révén csökken a környezeti terhelés. A beton alapú nyomtatott házak esetében az anyagok újrahasznosíthatók, ami a környezetbarát jelleget tovább erősíti, ráadásul hasonlóan hosszú élettartamra számíthatunk, mint a hagyományos építésű házak esetében. A tartós anyagok és a szakszerű építés révén a nyomtatott házak évtizedeken át hibátlanul üzemelnek.
A precíz tervezésnek köszönhetően kiváló teherbírással rendelkező struktúrák hozhatók létre. Az anyagok és a tervezési módszerek lehetővé teszik, hogy a nyomtatott házak a szigorú építési előírásoknak és a teherbírási követelményeknek egyaránt megfeleljenek.
Egy 3D nyomtatással készült lakóépület tökéletes lakókomfortot biztosít, hiszen az energiatakarékos gépészettel, a szigeteléssel, vagy akár a legmodernebb smart home rendszerekkel ugyanúgy felszerelhető, mint bármelyik téglaház.
Kenderház kenderbetonból
A kenderbetonnak is nevezett, valójában kendercell, egy sokoldalú szigetelő- és építőanyag, mely egy méretezett tartószerkezet jelenléte esetén alkalmas a falazat, az aljzat, vagy a födém szigetelésére, falazatok megépítésére. Az így épített öko kenderház egy hőhídmentes, termikus burokkal körülvett épület.
A kenderbeton alkalmas vályogházak, természetes alapú – például terméskő – falazatok külső, sőt, belső szigetelésére is. Utóbbi azért érdekes, mert a belső szigetelést kivételes esetekben ajánlják, viszont a kendercellt a magas páraáteresztő képessége erre is alkalmassá teszi. A falazatot nem károsítja, ha a kendercell szigetelés utólag, belülről készül el.
A kenderbeton Magyarországon ÉMI engedéllyel rendelkezik, bevizsgált, engedélyezett építőanyag. Tartósságát meghatározza a felhasznált kötőanyag, többek között a mész tartalom. A megfelelő mennyiségű mésztől lesz ez az építőanyag virus- és baktériumölő, rágcsáló- és bogármentes, tűzálló, valamint penészmentes. Ha a mész tartalom alacsony, akkor viszont nem garantált a penészgátlás, ami súlyosan károsíthatja az épületet. A minőségi kendercell esetében ez a probléma azonban nem áll fenn.
Ez is érdekelhet
A kenderház alapanyaga kendercell, vagy kenderbeton, melynek alkotórésze a kenderpozdorja. A szilícium dioxid tartalma miatt mésszel keverve egy folyamatosan szilárduló építőanyagot kapunk. A végeredmény, egy kristályos szerkezetű, gyakorlatilag megkövesedett, szerves anyag tartalom nélküli, időtálló építőanyag. Nem csak széndioxid semleges, hanem karbonnegatív, tökéletesen környezetbarát, egyszerű és hatékony anyag. Ez egy könnyű beton, mely kender, víz, és mész kötőanyag keverékéből áll. A kender növekedése során szenet von ki a légkörből, amelyet aztán hatékonyan csapdába ejt. A kenderbeton annyira környezetbarát, hogy a gyártók állítása szerint - a ház esetleges lebontása után – trágyaként, vagy komposztként szétszórható a termőföldeken. 1 köbméter kender szigetelőanyag kb.165 kg széndioxid megkötésére képes.
A kenderbetonból készült lakóház kiváló lakóklímát kínál. Mivel semmilyen mérgező anyagot sem tartalmaz, nincs a falazatból kipárolgó káros anyag sem, így egy sor kellemtlen, allergiás rekació megszűnik, vagy eleve ki sem alakul. A légáteresztő kenderbeton falaknak köszönhetően a belső páraháztartás jól szabályozott, az épület jól szellőzik. Mivel a kenderbeton fal és szigetelés egyben, emiatt az építkezés költséghatékony, bármilyen tetszőleges falvastagság is építhető belőle. Kiemelkedő hőszigetelő, akusztikai és zajszigetelési tulajdonsággal rendelkezik, jó a hőtároló képessége. A kenderbetonból készült lakóház egyszerűen, gyors technikával felépíthető, akár egy szakember is elengedő a falaknál. Az épület szinte karbantartásmentes.
Mini- és kabinházak, komfortos konténer épületek
Miniházként alapvetően a nettó 40 négyzetméter alatti házakra tekintünk, ami élhetőség szempontjából ettől magasabb négyzetmétert is jelenthet, hiszen egy tetőtér, vagy galéria kialakítása az esetek nagy részében szóba jöhet. Ezt persze limitálhatja az adott területen meghatározott építménymagasság, illetve az építési technológia is. Egy konténerház esetében például csak akkor lehet ez reális opció, ha két konténer kerülhet egymásra, amit azonban gyakran az építménymagassági előírás már nem tesz lehetővé.
A miniházak igazi terepei főleg a korábbi zártkerti területek, illetve az üdülőövezetek. Lakóövezetben is jó választás lehet, de itt mindig érdemes figyelembe venni, hogy sok esetben van a ház méretét érintő minimum megkötés is, ami a településkép egységessége miatt érthető.
Mielőtt miniház építésbe fognánk, mindenképpen tájékozódjunk a helyi építési szabályokról. Azt sem árt tudni, hogy mind az építésük, mind pedig az átalakításuk, felújításuk gyakorlatilag teljes önerőt követel, hiszen semmilyen támogatott hitellehetőségbe nem férnek bele, az otthontámogatásokba sem, legfeljebb szabadfelhasználású hitelt vehet igénybe, aki nem rendelkezik a teljes összeggel.
Miniházak épülnek hagyományos technológiával, hagyományos anyagokból is, de gyakoribb a könnyűszerkezetes építési mód, a faház, vagy vályog építészet.
A kis terek berendezhetősége a mai technológiákkal, anyagokkal kényelmesen és magas esztétikai színvonalon megvalósítható. A 20 négyzetméter alatti minik jellemzően inkább egyszemélyesek, a 30 négyzetméter alatti már 2 személy részére is ideális lehet, a 30-40 négyzetméteres minik 3, galériázva akár 4 fő részére is kényelmes életteret nyújthatnak. Ennél nagyobb létszámú családok részére a mini nem jelent hosszú távon jó megoldást. Mindezekkel együtt sokkal tudatosabb vásárlási és eszközhasználati szokásokat kell követnünk, sokkal nagyobb jelentősége lesz a rendnek.
A miniházak térhasználata, az alkalmazott térkapcsolatok ügyes tervezéssel adoptálhatók a már nem mini, de a szokásoshoz képest jóval kisebb otthonok kialakítására.
Építésük során jóval kevesebb építőanyagra és abból is inkább a környezetbarát, fenntartható anyagokra van szükség. Egy miniház energia felhasználása alacsony és az építkezés sem nevezhető energiapazarlónak.
A miniház valójában a tudatos életmódnak teret adó lakhatási forma. Az ökológiai tudatossághoz a túlfogyasztás és az energiapazarlás mérséklésével járul hozzá mind az építése, mind pedig a fenntartása során.
Fotók: Construction index, Raconteur, urban Next, Upstate House, Indesign Live, The Tiny Life
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal