A hőszivattyú típusai

Attól függően különböztetjük meg a hőszivattyúkat, hogy honnan nyerik, majd milyen közegbe adják le a hőt. Az energia forrása lehet levegő, talaj vagy víz; a közeg, amelynek leadja a hőt általában víz, de lehet levegő is.

• Megújuló energia
• Levegő-víz hőszivattyú
• Víz-víz hőszivattyú
• Talaj-víz hőszivattyú
• Levegő-levegő hőszivattyú

Megújuló energia

Bár a hőszivattyú üzemeléséhez villamos energiát kell befektetni, de a kinyert hőenergia annak többszöröse, ezért a hőszivattyúval nyert hőenergia megújuló energia. Sőt, ha a befektetett villamos energia is megújuló forrásból származik: napelem vagy szélkerék, akkor 100 százalékban megújuló energiáról beszélünk.

Levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb berendezés, mert viszonylag könnyű telepíteni, kis helyen elfér. Úgy működik, mint a „kifordított hűtőszekrény”, a kinti levegőből vonja ki a hőt, és adja át a fűtési rendszernek. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet, annál több energiát kell befektetni a rendszerbe. Nagy hidegben szükség lehet kiegészítő fűtésre.
A fűtési rendszer általában valamilyen alacsony hőfokú rendszer, felületfűtés (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) vagy alacsonyhőmérsékletű radiátor.
A levegő-víz hőszivattyú telepítési költsége a legalacsonyabb, amíg az üzemeltetési költsége a legmagasabb a különféle hőszivattyúk között. De a készülék ára és a telepítés együtt annyival olcsóbb, hogy családi házak esetében mégis ez a legjobb megoldás, ha a beruházási és az üzemeltetési költségeket együtt vizsgáljuk.

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyúk általában talajvízből, felszín alatti vizekből nyerik a hőt, de ez a hőenergia jöhet egy használaton kívüli régi kútból vagy közeli tó, folyó vizéből is.
A víz-víz hőszivattyúk a leggazdaságosabb berendezések, mert ezek adják a legtöbb hőenergiát a befektetett villamos energiából. Ennek egyik oka, hogy a talajvíz hőmérséklete viszonylag állandó, soha nem hűl le túlzottan.
A víz-víz hőszivattyúk telepítése viszont többe kerül, mint a levegő-víz hőszivattyúé. Ha a talajvízből nyerjük a hőenergiát, akkor két kutat kell fúrni, az egyikből kinyerjük a talajvizet – ez a nyerő –, a másikban – ez pedig a nyelő – visszajuttatjuk a talajba vizet.
Ebben az esetben is igaz, hogy a fűtési rendszer általában valamilyen alacsony hőfokú rendszer kell, legyen, felületfűtés (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) vagy alacsonyhőmérsékletű radiátor. Nyáron hűtésre is használható.

Talaj-víz hőszivattyú

A talaj-víz hőszivattyút nevezik még föld-víz hőszivattyúnak is, mindkét elnevezés egyaránt elterjedt. Ennek két típusa van, a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyú.
A talajkollektoros hőszivattyú esetén körülbelül 1,5 méteres mélységben vízszintesen fektetik le a csöveket. Ezt a földréteget a nap közvetlenül melegíti.
A talajszondás hőszivattyú esetében függőlegesen lefele fúrnak 60-100-150 méteres mélységbe, hogy az adott helyen mire van szükség, azt főként a geológiai viszonyok szabják meg. Nagyobb hőigény esetén több talajszondát is lefúrnak, egymástól kellő távolságban.
A talaj-víz hőszivattyúk esetén fontos, hogy a rendszert nyáron hűtésre használják, mert akkor télire elraktározva a nyári meleget, mindig kellő mennyiségű hőenergia áll rendelkezésre a téli fűtésre, és alacsonyabb lesz az üzemeltetési költség is.
Üzemeltetési költsége a levegő-víz és a víz-víz hőszivattyúé között van, telepítése a fúrás és a földmunkák miatt drága.

Levegő-levegő hőszivattyú

A levegő-levegő hőszivattyút olyan helyen használják, ahol a beltérben split, multisplit vagy VRV-rendszeres levegős fűtés van. A kültéri levegős hőszivattyú közvetlenül a beltérbe áramló levegőt melegíti föl. De alkalmaznak ilyen rendszereket nagy terek, üzletek, csarnokok fűtésére is.

 Még több információ hőszivattyú témában: Hőszivattyú-tudástár.hu